önkéntlenül
12-02-06, írta antaru. 56 komment.
Ez már a második hét játék nélkül.
Könnyen bírom. Talán túl könnyen is.
Szó sincs arról, hogy megvontam volna magamtól a sokak által oly bűnösnek pecsételt élvezetet: menet közben azért egy-egy demót vagy játékot kipróbáltam.
A Twisted Metal kiváló helyen szerepelhetne a vásárlási listámon, ha lenne kivel játszani (személyes ismerősre gondolok) és lenne benne offline lan lehetőség. Hírből ismerek csak olyan PS3 játékot, ami lehetővé teszi az ilyesmit...
A Darkness II okés. Kifejezetten tetszik az új színvilág. Talán elő is keresem a félbehagyott első részt, vagy inkább a képregényt.
A Syndicate kifagyott matchmakingnél. Kösz.
A Sonic 4 Ep. 1. egy ideig fenntartotta az érdeklődésemet még a furcsa ugrás ellenére is. Aztán amikor a kártyás pályán a 360 kontrollerrel már szinte képtelenség volt játszani már-már feladtam. De nem. Csak két pályával később, amikor 20-adjára sem az történt, amit akartam. Talán majd bekötöm a dual shockot valahogy pc-re.
Asura's Wrath. Na ezt elég volt nézni. Játszani sosem fogok vele. Pénzt sem adnék érte. De piálás közben elröhögnék rajta, ahogy valaki játszik vele.
Mással nem foglalkoztam.
Nem volt vetélytársa a játék az egyéb elfoglaltságoknak.
Ott van először is a Star Trek, amit hetek óta nézek. Az eredeti kivételével az összes sorozatot, keresztül kasul.
És bár sokszor nagyon rossz (főleg a Voyager első két évada), sokszor nagyon jó (Enterprise 3. évad, TNG legeleje).
Az biztos, hogy a sorozatok befejezése előtt már nem fogom elkezdeni a Mass Effect 3-at. Az a játék végtelenül Star Trek, több aspektusban is, csak hozzá van még adva egy csomag fárasztó játékelem. Tévét nézni könnyebb és jobb, mint ásványokat meg polimereket bányászni egy kurzorral.
Érdekes egyébként és valamelyest szégyenteljes büszkeséggel (ilyen nincs, tudom) tölt el a tudat, hogy akkoriban, amikor a Voyager ment, mi még Seven of Nine-ba voltunk belehabarodva tinédzser éveink végén.
Most nem tudom mi lehet a fiatalokkal.
Remélem csak, hogy nincsenek japán mintára teljesen megkattanva, hogy rajzfilmfigurákról fantáziáljanak.
Az Enterprise sorozat néhány része után világossá vált, hogy mi az otakuk csapdája.
A lehetetlen hihetővé tétele.
T'Pol karaktere ilyen.
Ő a legjobb testű nő az űrhajón, de érzelmek nélkül élő vulkáni, így elérhetetlen bárki számára. Vagyis egy különleges ok miatt elérhetetlen a normális ember számára, így szennyezetlen. Az otaku pedig magának akarja.
Az ő inverz ikertestvére Tali a Mass Effektből. Érzelmes, imádnivaló, de érinthetetlen.
S ugyanez a helyzet a japán megfelelőkkel.
A képzeletbeli, gyönyörű rajzfilm- és játéklányok természetellenesen szűziesek. Vagy tapasztalatlan angyalkák, vagy megrontatlan kiskorúak, esetleg depressziós szépségkirálynők. Mind olyanok, mint valami zord hegyvidék egyik sziklaormán érintetlenül megmaradt havasi gyopár.
Érintetlen, tökéletes.
Persze valószerűtlen is, de az ember agya könnyen alkalmazkodik a mézesmadzaghoz és megtalálja magának a nevetséges magyarázatot amivel legitimálja beteges vonzalmát a nem létező személyek iránt.
Az agy mindig megtalálja A és B pont közt az útvonalat, akkor is ha nem kellene.
Aztán a japánok még csodálkoznak, ha egy-egy fotóalbumokkal, cd-kkel futtatott idoru-vá gyúrt szinkronszínész lánykát halálos fenyegetés ér, amikor kiderül róluk, hogy nem is szinglik. Vagy amikor hasonló okból számtalan késszúrással ölnek meg pornóból kilépő színésznőket.
Bah... Az egész japán médiát lenapalmoznám, ha tehetném. Micsoda sztárokat gyártanak! Szándékosan olyanokat, akikkel a lelki sérülteket tudják megfogni és rendszeres pénzköltésre sarkallni. Az otaku a malacka, az idoru a moslék, a tv/magazin/médiamogul pedig belőlük él.
A kis röfik persze gusztustalanok, de valahol már szánni lehet őket, hisz egész iparágak épülnek az ólba csábításukra, majd vájú mellett tartásukra.
Ami a legrosszabb, hogy bár a japánok vélhetően fogékonyabbak az ilyesmire, semmi jele nem látható annak, hogy ebben ne mennénk utánuk pár év múlva mi is.
Persze még mindig lehet bízni abban, hogy mindez csak egy átmenet része.
Az értelmiségi réteg előbb-utóbb feláll a facebook elől.
A napokban néztem a Dangerous Method c. mit is? Biográfiát?
Jung és Freud első beszélgetései kiválóan mutatták meg azt, hogy miért kellene közösségi kapcsolatokat építeni. Azonos vagy közel azonos intelligenciával rendelkező személyek kölcsönösen inspirálták egymást.
Szerencsésnek mondhatom magam, hogy több hasonló embert is megismertem életem során, már csak többször kellene találkoznom velük. :)
A kevert minőségű emberek által látogatott fórumokra viszont teljességgel felesleges időt pazarolni. Butából csak a nagyon szép lányokat szeretem, de őket is csak rövid ideig...
Véletlen egybeesés, hogy nem sokkal azután láttam ezt a filmet (melyben egymás álmait boncolgatják a szereplők), hogy végre megértettem a tornádós rémálmaim szimbólumokba burkolt jelentését.
Talán túl késő és felesleges már elkezdeni Jungot olvasni.
Talán épp most jött el az ideje.
Kommentek
Eddig 56 komment érkezett.
Tyler üzente:
@ 2012. 02. 07. 12:00
Ha jól emlékszem, pont Jungtól ered az a tétel, hogy az introvertált személyiség extrovertálttá válik a harmincas-negyvenes éveiben, és viszont. Ha ebben a korban a komplett személyiség is megváltozhat, akkor sosem késő Jungot olvasni. (Nietzschét viszont jobb későn kezdeni, akkor kisebb az esélye annak, hogy félreértik.)
Btw, november óta szinte csak a Vitás Uncharteddel - illetve néhány, szintén Vitás demóval - játszottam, és azokkal is csak azért, mert muszáj volt. Nem volt tudatos, így alakult, nem hiányzott. Ma kapom meg az MGS HD Collectiont; tesztanyag, de azt egyébként is beszereztem volna. Azt is csak azért várom, mert már tudom, mire számíthatuk velük kapcsolatban, és tudom, hogy jók.
Nem tudok kétségbeesni amiatt, hogy nincs játék, ami érdekelne. Miért hiányozna valami, ami sosem volt? Ami meg van, az bármikor elérhető.
Kaszman üzente:
@ 2012. 02. 07. 22:13
Sosincs késő semmihez. Aki szerint mégis, az sem gondolja komolyan, csak a kisebbik ellenállás irányába mozdul el: könnyebb kategorikusan kijelenteni, hogy valamihez már késő van (és ezzel együtt utána semmit sem csinálni, ergo lustálkodni), mint tenni, küzdeni, felfedezni és mindezekkel együtt kockázatot vállalni és hozzászokni a változás következményeihez is.
Bár iszonyú érdektelen megjelenések vannak mostanában, játékfronton tavasszal már számítok pár jóságra: a Yakuza Dead Souls, a Binding of Isaac és a Binary Domain rajta vannak a beszerzési listámon. Addig meg kihúzom azzal, amim van. Ami nem lesz nehéz, mert akad egy pár bontatlan játékom is... ;)
Red13 üzente:
@ 2012. 02. 08. 17:57
Mostanában nincs sok időm, ezért nem is játszom sokat, bár tudnék rá szakítani, csak éppen nem akarok. Saint Row 3-mal kínlódok már lassan egy hónapja, pár küldetés van hátra még megcsinálom, de hogy egy kicsit is tornásszam fel benne a százalékot, arról szó sincs, hajítom jó messzire a játékot. Dark Souls-t kipróbáltam, gyakorlatilag annyira bejön, hogy még egyszer valamikor neki esik, és ha akkor is megunom/felidegesít fél óra alatt, akkor soha többet. Amik még vannak, Batman: AC, Rayman Origins, Mass Effect, ezekben látok némi potenciát, HALO 1 remake, sírva nyögősen játszottam vele 2 órát, majd csak vége lesz valamikor. Valamint itt van a Shenmue 2, aminek az első részét végig kéne vinni emulátorral, és a Shadow Hearts 3. Ezekkel bőven el leszek tavasz közepéig, már ha nem hagyom abba valamelyiket a felénél. És én még majdnem elmentem venni PS3-mat...
Azt hiszem nemrég érkeztem el ahhoz a ponthoz, hogy oké generáció vége, végignyomom a kimaradt darabokat, aztán visszatérek a retróba és lehet ott is maradok.
antaru üzente:
@ 2012. 02. 08. 18:28
Hát most már tényleg az utolsókat rúgja a generáció.
Én már alig kapcsolom be a konzolokat.
Mondjuk ma végre pihent is vagyok, ki is filmeztem magamat és rá is érek, szóval adok magamnak még egy nagy adag Skyrimet.
Rámegyek a sztorira, mert a kardozás és a kincsek hazahordása már unalmas.
A Mass Effect 3-at már csak a sztori miatt végig akarom nyomni, de ha kitalálnak hozzá valami über drm hülyeséget, akkor kimaradhat...
Akkor már inkább Starcraftozom egyet, meg a GOG-en is van egy halom jó játék, amivel még össze kellene jönni...:)
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 08. 18:30
Red13: Mivel lehet futtatni a Shenmue-t?
(én akkoriban megnéztem youtube-on, mert nem vitte semmi rendesen) :)
(nullDC-vel és makaronnal is próbáltam)
antaru üzente:
@ 2012. 02. 08. 18:30
@Tyler: Milyen az Uncharted? Olyan mint a PS3-as vagy van benne bármilyen újdonság? (nem a tapizásra gondolok)
Egyelőre Vitán csak a Gravity Daze érdekel, de azt nyilván nem lehet még megmondani, hogy milyen lesz.
Ha nagyon jó lenne és vennék egyszer egy gépet, akkor rögtön lenne mellé pár töltelékcím (Lumines, stb.) ami kellene...
De menjen le az ára a felére...
Red13 üzente:
@ 2012. 02. 08. 20:28
NullDC-vel tökéletesen megy a Shenmue első része, a második x360-ra van meg. De igazság szerint ez tipikus olyan játék amit akkor tudtam volna igazán élvezni amikor megjelent. Szép a város, él meg minden f@sza, de nehéz az irányítás és baromi unalmas az egész, pedig a hangulat is baromira a helyén van. Anno elkezdtem játszottam olyan 4-5 órát vele, valószínűleg majd újra kell kezdenem, mert nem sokra emlékszem belőle.
Most néztem meg másodjára a 2011-es Sunny című koreai filmet. Amikor először néztem meg utána egész éjjel nem tudtam aludni, annyira megfogott, és valamelyest most is él ez az érzés. Nem tudom mikor volt ez utoljára filmnél, hogy rövid időn belül, újranéztem egy filmet. Valami ilyesmit várnék egy játéktól is, megfogjon és ne eresszen. Ha nem lenn két kezemen összvissz öt ujjam két kezemen azon megtudnám számolni hány ilyen játékkal találkoztam a generációban.
Antaru yesasiáról rendeltél már? Csak itt vannak olyan filmet amik érdekelnének bluray-en, többek között a fent említett is.
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 08. 20:36
@Red13: Kösz. Most már végignéztem mindkettőt, már nem kezdek bele.
antaru üzente:
@ 2012. 02. 08. 23:18
@Red13: Igen, használtam már a Yesasiát vagy kétszer. Nem volt semmi gond vele.
A Hollywood Hong Kong c. őrületet onnan szereztem ez tuti. (Egy hongkongi kis kurváról szól, aki először is elmegy mindneféle balekkal, aztán zsaroló levelet ír nekik és ha nem tejelnek, akkor a barát maffiavezér kinyírja őket. Na persze nem akciófilm, inkább megdöbbentő és itt-ott vicces. Ami leginkább sokkoló volt benne, hogy egy olyan szeletét láthattam Kínának, amit még soha és el sem tudtam volna képzelni, hogy ilyen.. Mármint azok a kis putrik, amikben laknak, de be van kötve a net, meg az a disznóbőr sütöde.........
Valami fos magyar csatornán láttam egyszer a felétől és keresgetve a neten jutottam el a Yesasiára. Onnan is valami nagyon kamu taiwani vagy akármilyen dvd-t sikerült csak szerezni, persze nullrégiós, megy mindenen és van rajta angol felirat.
Sok film csak náluk van (Yesasia), de sok minden nagyon drága náluk.
Most akartam linkelni a port.hu-t, de ha nincs még egy REd 13 akkor a te hsz-ed ott az utsó...:D
Erre a Sunny-ra majd ránézek, sosem hallottam róla.
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 11:32
Mik történnek má'? Csak pislogok. Tim Schafer és Ron Gilbert meghirdettek egy új point'n click kalandjátékot kickstarteren, kb. 10 óra alatt összejött a megcélzott $400k felajánlás, és percenként mintegy ezer dollárt kapnak még a célon túl is. :DD Még idén számíthatunk egy új kalandjátékra a Day of the Tentacles alkotóitól. :)
i.imgur.com/BJCOD.png (notch tweetje)
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 11:42
Hát ilyesmit mások nem nagyon engedhetnek meg maguknak..:D
Vagyis páran biztos csúnyán lebőgnének, ha megpróbálnák.
Nem tudod, az adományozók megkapják ingyen a játékot?
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 11:43
Mellesleg EZ kiemelt hír kellene legyen mindenhol....
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 11:51
Notch twitterénél nagyobb figyelemfelkeltés világszerte nem nagyon van mostanában. :D
15 dollár felajánlás után már jár a játék steamen, ha jól értem : www.kickstarter.com/projects/66710809/double-fine-adventure
(nézd meg a videót) :D
hát igen, nagy rajongói bázis mindenkinek jól jön:)
kevesebb pénzből is lehet, az amnesia kb 25k-ba került.
Kaszman üzente:
@ 2012. 02. 09. 11:59
Tim Schafer kapcsán "fontosabb" dolgokról ír a sajtó:
www.edge-online.com/features/tim-schafer-happy-action-theatre
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 13:45
Ez nem is igazán adományozás, hanem a játék előre megvétele. Ez működhet más olyan fejlesztőcsapatoknál is, akiknek van referenciájuk, már "letettek valamit az asztalra". Most nézem, megírta már több oldal is, csak "reggel" elsőként a twittert nyitottam meg...:D
Egyébként zseniális a pitch www.youtube.com/watch?v=-pSteVDn78s
( ha a fenti oldalon nem jönne be ) :)
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 14:15
a linkeket sajnos csak otthon tudom majd csekkolni, de azért köszi.
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 18:27
B+ 700k...
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 18:42
Csak tegyék is oda magukat és legyen egy jó játék.:)
Nagyon örülnék neki, ha jól végződne.
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 18:51
Még átolvasgatom, aztán szerintem nyomok nekik én is 15 dollárt. Ennyit el lehet szerencsejátékozni is néha. :)
Gondolkodtam a poszteres dolgon, de kinőttem már ebből.
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 18:52
Ha csak annyira lesz jól felépítve, mint a videójuk, nagy királyság lesz. Nem lennék meglepve, ha már most kapnák a kiadói ajánlatokat. Ennél a szakasznál már kb. kockázatmentesen be lehet vállalni egy kiadást, biztos jók lesznek az eladások. Rekordot döntöttek a Kickstarteren. :)
Egy Full Throttle szintű játék simán kijöhet belőle szerintem. Egy Grim Fandango-hoz még kevéske.
Kaszman üzente:
@ 2012. 02. 09. 19:05
"Ennél a szakasznál már kb. kockázatmentesen be lehet vállalni egy kiadást" - Ez sajnos nincs így. Egy kiadó nem csak a fejlesztési költségeket finanszírozza, hanem a reklámért is felel, amire manapság legalább annyit illik költeni, mint a játék elkészítésére. Nem beszélve a minőségi követelményekről: az rendben, hogy sokan várják a játékot, de ha egy igényes kiadó felkarolja, annak jónak is kell lennie. A Metascore mindenek felett áll, emiatt pedig beleszólnának a játék fejlesztésébe. Ráadásul rendben, hogy összegyűlt egy rakás felajánlás, de ha azok többsége emiatt már meg is vette előre a játékot a felajánlott pénzből, velük aligha lehetne számolni. Kell tehát rendes kampány és kell egy vállalható termék, különben megy a levesbe a befektetés. Kockázat bőven van. Ilyen esetben is.
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 19:08
Igen, jöhet egy kiadó, de az már csak azokat érinti, akik nem dobták be előlre a pénzt.
Egyébként nem is csodálkozom már, hogy van egy ember - DP - a gameren, aki értetlenkedik. :D
Bázz...
Mit nem tud ezen felfogni?
Vannak ilyen meg olyan projektek meg vannak Tim Schaferék, akik olyanok a kalandjáték fanoknak, mint George Lucas.
Ők összeadják a pénzt.
Igen, lehet, hogy ők azok, akik egy fos Enslavedre vagy bármilyen egyszerre epic és unalom játékra sajnálnak kiadni 50 dolcsit.
De persze sokkal inkább egy kalandjáték rajongó réteg.
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 19:10
Meg hát azt azért észben kell tartani, hogy nem csak úgy kidobják ezt a pénzt az emberek. Befektetik valamibe, amiben bíznak.
Ha a végén csalódnak, talán még akkor sem olyan szájízzel teszik majd, mint amikor az ember egy behájpolt játék megvétele után csak néz, hogy jé már vége, jé nincs is benne semmi.
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 19:12
@Kasz: Szerintem sem kellene nagyon ebbe kiadó. Elvégre a reklámszöveg is az, hogy kiadó nélkül és biztos, hogy sokan vannak akiket részben épp ez buzdított fizetésre.
Kaszman üzente:
@ 2012. 02. 09. 19:21
Dreampage-nek abban igaza van, hogy ez ismét csak azt mutatja: legyél nagy, legyél ismert és akkor mindent megkaphatsz, amúgy meg fityisz. Ha ebből tendencia lesz és ezek után elárasztják a volt AAA stúdiók az indie fund oldalakat a terveikkel, majd csak ezeket finanszírozza meg a jövőben a játékos közösség, azzal pont azt a feltörekvő réteget meszelik el, aminek felkarolására a hasonló kezdeményezések megszülettek.
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 19:22
Kaszman: Értem. És van ilyen igényes kiadó? (mert ellenpéldát tudok, bethesda softworks) :D
Mellesleg hogy működik ez a dolog a milestone-okkal? Nekem nagyon úgy jön le, hogy a fejlesztés alatt mindenben a kiadó szava a döntő, ezért is vagyok kíváncsi az ilyen kezdeményezésekre, ahol nem kicsi, 4-5 fős csapat készít játékot kiadó nélkül (indie), hanem kicsit nagyobb méretű a project. :)
Antaru: ez a gamer a gamer365?
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 19:31
ja, a dp meg még mindig dreampage. :D
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 19:37
Jó, csak eddig lusta voltam rákeresni, hogy mi ez a gamer ami itt csomószor elhangzik, a google találatok alapján meg nem voltam benne biztos. (köv task: rájönni, hogy ki az a dreampage):D (megvan, megtaláltam):DD
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 19:38
A kulcs egyébként szerintem a rajongótábor. Ahhoz meg produkció kellett, hogy egyáltalán kialakulhasson. Notch sem annak köszönheti a rajongóit, hogy humoros, meg kalapot visel, hanem alkotott valami jót.
Itt van Mölinyő (vagy hogy a francba mondják). Ha nem csinál annak idején jó dolgokat, a mostani játékai alapján simán mehetne a süllyesztőbe. :)
(remélem, nem egyedi eset lesz ez, és mindenképpen kíváncsian várom ezt a játékot)
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 19:43
The Notorious V.I.G. :D
Röviden összedfoglalva a Gamer365 Microsoft által szponzorált kabalamacija.
Kedvenc nehézségi szintje az easy.
Fő tevékenysége köre: frissíteni a blogot, miután más is frissítette. :)
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 19:46
Egy interjúban kb. Molinúnak ejtették.
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 19:48
Tehát egy nemszimpatikus alak. :)
Erről az oldalról nem is tudtam :( (hozzáteszem a te blogod kb az egyetlen magyar nyelvű oldal, ahol megtalálható vagyok) :D
Mi az, hogy frissíteni a blogot? (tudatlan vagyok, bocs a kérdésözön miatt)
Kaszman üzente:
@ 2012. 02. 09. 19:55
hoo:
Az igényességet nem kell szó szerint érteni. Ezért is utaltam a Metascore-ra. Az a mérce, meg az eladhatóság. A Bethesda például jól tudja, hogy mi kell ahhoz, hogy egy játék sikeres és megbecsült legyen, illetve még jobb érzéke van ahhoz, hogy MI NEM kell ezekhez. Ugyanitt egy korábbi bejegyzésemben írtam már, hogy Square-módra el lehet molyolni a főhős hajának lobogtatásával, csak éppen erre a kritikusok és a játékosok zöme oda sem bagózik. A Bethesda ezzel szemben a játékelemek polírozására fekteti a hangsúlyt - a fizikázó hajköltemények meg várhatnak. Az eladások és a kritikai átlag alapján azt kell mondjam, nekik van igazuk. Mellesleg a kurrensgen Fallout játékoknál klasszisokkal igényesebbnek mondott Uncharted 2-ben is találkoztam olyan bugokkal, amikért jobb helyeken a Bethesda cuccait szénné fikázták.
Megállapodástól függ, hogy egy kiadónak mekkora szava van egy projektben. Ha a kiadó saját stúdiójáról van szó, akkor pedig nyilván teljhatalma van felette. A nagy kiadók nagy pénzekkel dolgoznak, így eleve nem engedhetnek meg maguknak sok kreatív kockázatot. Az EA-t is szokás szidni az egykaptafa játékaiért, de az is tény, hogy amikor merészkedni próbáltak, egyből elbuktak. Az utóbbi években kiadtak egy Brütal Legendet, meg egy Mirror's Edge-et is, de egyik sem robbantott bankot úgy, mint mondjuk a Modenr Warfare mintára elkészített Battlefield 3. Hát csoda, ha ezek után inkább a biztonsági játékot választják? Valahol egymást erősítő folyamatok ezek. Ilyen kiadói háttérrel a Mirror's Edge-nek bőven túl kellett volna lépnie az üres prototípus jellegen. Az rendben, hogy koncepcionálisan valami újat hoztak vele, de tartalmilag messze elmaradt a generációs átlagtól. És itt nem a játékidőről meg a pályák számáról beszélek, hanem a játékmenet színességéről. Hogy értsd mire gondolok: a Nintendo a Luiqi's Mansionnel szintén valami újat hozott, de túlmentek azon, hogy egy gyenge lábakon álló ötletet a játékosok elé dobjanak. Vették a fáradtságot és átgondolták, hogy mit lehet kihozni a porszívós ötletből, majd ezeket meg is csinálták. Így amellett, hogy a vásárló kapott valami újat, nem kellett beáldoznia cserébe a tartalmat sem - amit a polcon sorakozó többi játéktól is ugyanúgy megkapott volna.
Ha tehát az említett projektnek lenne kiadója, az a mai világban nagy valószínűséggel azt is magával vonná, hogy a tartalmi (eladhatósági) követelmények meg kell felelnie a játéknak. Amivel talán nincs is baj, mert a vásárlónak is kapnia kell valamit a pénzéért.
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 20:02
Na jó, most biztosan viccelsz. :D
Dreampage egy cukipofa, rendes, lelkes srác.
Amolyan micimackó, aki mindenkin segít, egyben szendvics-reklámember.
Emiatt a micimackóság és rendszeres, átlátszó reklámbejegyzések (csak egy része ilyen a logjainak, nem mind!) miatt szépen be lett skatulyázva sokak által.
A gamer365 téma meg valahol ki lett már beszélve a blogon.
Az első hely volt a magyar játékzsurnalizmusban, ahonnan "kiírtam" magamat egy életre.
Ma már nem akarok ezekkel az összetűzésekkel foglalkozni, régi sérelmekkel foglalkozni, ha nem muszáj.
Egy biztos, hogy hülyeséget csináltam amikor nyilvánosan próbáltam meggyőzni tesztelőket arról, hogy nincs igazuk, vagy rosszul látnak valamit.
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 20:16
Antaru: Ne haragudj! (nem olvastam vissza a blogodat, csak ráklikkelek időközönként, nem akartam felidézni semmi fájdalmast sem)
(nem vicceltem, a leírásod alapján tényleg nem vált szimpatikussá)
(kissé tompa vagyok, pihennem kéne)
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 20:32
Kaszman: Most erre reagálnom kéne, de nem akaródzik előjönni egyetlen épkézláb gondolat se. Az biztos, hogy a Bethesda játékok szerintem játékelemekben sem mondhatók csiszoltnak (harcrendszer - vagy inkább hiánya - az elder scrollsokban).
Igazad van abban, hogy nem kell túlzásba vinni a kidolgozást, de ha valami nagyon szembeötlően rossz, akkor ahhoz nem hozzászokik a játékos, hanem egyre jobban idegesíti. (legalábbis engem)
A nagy kiadók lényegüknél fogva (profííít) nem vállalhatnak be nagy kockázatot, ez így van. (A valve is tanulmányként adta - tulajdonképp ajándékba - a Portalt a HL kollekcióhoz)
Na de ez eleve nem nagy fejlesztésnek indult, ekkora bukást egy nagyobb kiadó is el tudna viselni, ha lenne egyáltalán kísérletezési (innovációs) szándék bennük. :)
Bár, ha a Double Fine játékok eladásait nézzük, akkor borítékolható a bukás.:D
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 20:41
Jaj, nem haragszom én.
Sosem a mimózája voltam a kollektívának, inkább a provokátora.
Csak ha megint begépelném ide a sztorit, meg régi sérelmeimet, akkor azzal azt a képzetet erősíteném, hogy ez egy ész nélküli, "csakazértisellentmondok" blog, amit semmi más nem hajt, csak valamiféle dac.
S ilyen billogot azért kaprtam már rendesen az évek során.
Aminek részben magam vagyok az oka, mert nyilvános konfrontációban, sokszor cinikus megjegyzésekkel magam kényszerítettem védelmi pozícióba egy-egy kritikus játék kapcsán egy-egy ex-kollégát.
Ami szerintem többet ártott, mint használt.
Vitapartner helyett ellenállókat gyártottam a véleményhez.
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 20:45
Mindez a Pixelasztalos bekezdéseimre is rányomta bélyegét.
Az antaru vs g365 vs psc háttértörténet az, ami miatt hangsúlyoztam a szövegben azt, hogy az irányvonalnak, elmozdulásnak saját indíttatásúnak vagy belső köri, vezetőként tisztelt alaktól kell jönnie.
Kívülről nem lehet erőltetni.
Kaszman üzente:
@ 2012. 02. 09. 20:48
hoo:
A Bethesda fikázók szerintem nem veszik számításba, hogy mekkora és milyen tartalmas játékok kerülnek ki a cég keze alól. Képtelenség a játékaikat egy lapon említeni Unchartedekkel meg Call of Dutykkal, annyira más arányokkal dolgoznak. Szinte számon tarthatatlanul sok interaktív elemet tartalmaz egy Fallout 3, amiket ha mind ki kéne tesztelni és egyenként polírozni, nagyjából mostanra lenne a boltok polcain a játék. De a tapasztalat azt mutatja, hogy a játékosok nagy többsége az extra interaktivitásért cserébe hajlandó szemet hunyni az apróbb hibák felett (pláne, hogy az emberi természetből fakadóan azokhoz hozzá lehet szokni - míg az interaktivitás hiányához egy arra építő médium esetében sosem). De mindezeken felül tapasztalatból mondom, hogy egy egekig magasztalt Unchartedben is találkoztam számtalan hibával amellett, hogy játékmenettel meg szinte nyomokban sem.
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 20:50
Azt hiszem, hogy a generáció végén a kedvenc játékom pont a Fallout 3 lesz.
Még jó, hogy rábeszéltél annak idején. Akkoriban még nem volt Boxom és felültem valami híresztelésnek, hogy nagyon rossz a PS3-as verzió.
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 21:28
Antaru: Sajnos nem értek a játékteszteléshez.
Kaszman: Nem akarom fikázni a Bethesdát. A Fallout 3 nekem régi fallout játékosként kicsit csalódás volt. Ennek ellenére végigjátszottam, rossz játéknak nem nevezném, csak ne Fallout lett volna. (jobb a régi legendákat nem megreformálni) Tudom, hogy egy rpgnél nagyon nagy feladat mindent részletesen letesztelni, erről a régi falloutok készítői is írtak még régen. pl a fallout 2 legendásan bugos játék lett, még sok évvel a fejlesztők feloszlása után is jöttek ki hozzá rajongói patch-ek. :D
Az Unchartedről jut eszembe, pont tegnap fejeztem be a Uncharted 3 movie-t. Végig lehetett nézni, bár a sztori kicsit összecsapottnak tűnt.
Kaszman üzente:
@ 2012. 02. 09. 21:33
hoo:
Ne vedd magadra! A Bethesda fikázókról csak általánosságban írtam le a megfigyelésemet.
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 21:33
Ó, azokat a régi Falloutokat el kellene már kezdenem. :)
A Fallout 3-nál kizárólag konzolos ismereteimre hagyatkozom, amiből sajnos egyelőre még a halflife-ok és portálok is hiányoznak. :|
Az Uncharted 3-nak nem is volt sztorija.
Az Indiana Jones 1 és 3 jelenetei közé kanyarítottak csak valami random bullshitet.
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 21:33
nyolcszázötvenháromezer...na jó én nem figyelem ezt tovább... :D
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 21:35
mit tetszik számolni? :)
valami hibaüzenet? nekem is dobálja afreeblog folyamatosan, ha arról van szó.
antaru üzente:
@ 2012. 02. 09. 21:40
hja, a point click. kapcsoltam. :)
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 21:45
Charlie Cutter karaktere szimpatikus volt. Egy kemény fószer, akinek az esze is a helyén van. Plusz klausztrofóbiás. :D
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 22:01
Kaszman: Oké, nem veszem magamra.
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 09. 22:56
És nem akar megállni... kotaku.com/5883811/tim-schafer-raised-23000-while-we-interviewed-him
Kaszman üzente:
@ 2012. 02. 10. 8:56
"Itt van Mölinyő (vagy hogy a francba mondják). Ha nem csinál annak idején jó dolgokat, a mostani játékai alapján simán mehetne a süllyesztőbe." - Erre elfelejtettem reagálni. Illetve reagálni most sem akarok, csak annyit, hogy ez bizony telibe talált :)
antaru üzente:
@ 2012. 02. 10. 9:31
Érdekes dolog egyébként ez a dizájner sztárolás. Olvasni lehetett arról is, hogy fontos mérföldkő, ill. példa volt a japánok számára az, ahogy a Metal Gear Solid (PS1) elején az volt kiírva, hogy A HIDEO KOJIMA GAME (vagy vmi ilyesmi) és, hogy ez gyakorlatilag segít kiépíteni egy márkanevet. Nyilván egy jó MGS sorozat után Kojima csinálhatna már bármit, az komoly figyelmet kapna, sokan csak a neve miatt megvennék.
De nem csinál.
Ugyanígy ott van Mikami, Itagaki, Suda, nyugaton meg Molyneux és a többiek.
Nem ontják a jobbnál jobb játékokat.
Mikami csinált egy Vanquisht, de amennyire tudom nem robbantott bankot, ahogy a Shadows of the Damned sem. Vajon csinálna egy kisebb költségvetésű túlélő horrort, ha összedobnák az emberek a pénzt? (Mert épp ráérne, persze:)
antaru üzente:
@ 2012. 02. 10. 9:36
Báwáwá...
Nem lehet az Almost Humannek pénzt küldeni? :D
A játékzenével úy vagyok, hogy ha rossz, azzal tönkretehet mindent, de ha nagyon jó, akkor olyan, mint a nitro a kocsinak. Most felrakták a főcímet az oldalukra:
www.grimrock.net/2012/02/03/creating-legendary-music-for-grimrock/
Ez alapján és a zeneszerző oldalán meghallgatható egyéb számokat figyelembe véve eddig minden nagyon ígéretes. :)
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 10. 9:48
'Reggelt! Már belinkeltem neked a zenét a skyrim poszthoz korábban. :D
antaru üzente:
@ 2012. 02. 10. 9:54
És tényleg... Sorry. :)
Azt hiszem aznap dolgoztam és mire hazaértem már elfelejtettem megnézni.
Jöhetne már...
Kaszman üzente:
@ 2012. 02. 10. 10:04
Persze, hogy nem ontják. Egy ilyen kaliberű fejlesztés nagyon nem egy emberen múlik. Ahogy fentebb is írtam, kell egy kiadó, ami ügyel a játékosok igényeire is és pórázon tartja a fejlesztőket, meg főleg a designereket. Be kell látni, hogy a jó végeredményhez néha elengedhetetlenül szükséges egy kiadó, ami a tanácsaival és követelményeivel, kidolgozott módszereivel egy biztosan járható utat jelöl ki a fejlesztők számára. (Az teljesen más lapra/problémakörbe tartozik, ha a kiadó annyira lefogja a fejlesztőket, hogy semmi kreatívat nem csinálhatnak - de ez is beletartozik a hatáskörébe, mivel ő adja a pénzt.)
A sztárok vs. játékok témánál a Metal Gear Solid 2 fejlesztése pont jó példa. Tartottak anno egy fejlesztői könyvet, amibe rendszeresen és kötelező jelleggel bele kellett írniuk a csapattagoknak az ötleteiket. Ezeket utána a designerek is átnyálazták, majd a használható tippeket átvitték a játékba is. Innen jött össze a játék számtalan játékeleme és többnyire így állt össze a teljes játék. (Ezért írtam anno az MGS: Rising topicban, hogy az MGS számomra annak a példája, hogy egy csapat hogyan tud nagyon jót, kreatívat és maradandót alkotni.) Ugyanezért sokan ostorozták anno Kojimát: a rossznyelvek szerint inkább foglalkozott a játék történetének megírásával, semmint a valódi játéktervezéssel és a játékot magát pedig a csapattal terveztette meg. A dolog fonákja persze, hogy az első rész után egy kifejezetten akció-orientált játékot szeretett volna összehozni, ám több helyről is azt a visszajelzést kapta, hogy az első rész legjobb pontja a sztori volt - így a másodikban arra feküdt rá. A végeredmény pedig ismert: a játéksorozat életében a létező legbonyolultabb történet készült el, az utána következő részek lényebében már csak az abban felmerült kérdéseket magyarázták.
Amúgy egy név sokat számít. Ahogy a popszakmában vagy a filmezésben is. Kell valami megfogható, valaki, akihez hozzá tudjuk kapcsolni rajongásunk tárgyát. Egy többszáz fős AAA csapat összes fejlesztőjének nevét biztosan senki sem tudja bevágni, akármilyen értékes munkát végezzenek is (ilyen szinten már a kiadó producerei sem ismerik a csapatukat, hát még a játékosoktól hogyan lehetne ugyanezt elvárni). Naivság azt gondolni, hogy a játékszakmában egy emberen múlik minden. Nyilván a vezető pozíciókba is kell megfelelő szakmai tapasztalat és érdekes látásmód, de egy jól dolgozni hajlandó csapat, egy a kreativitásra nyitott, igényességre odafigyelő kiadó továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy AAA kategóriában maradandó végeredmény szülessen.
Ha meg X és Y már nem csinál jó játékokat, az azt is jelentheti, hogy korábban sem miattuk lettek jók azok a bizonyos játékok, amikhez hozzákapcsoltuk a nevüket. Ezt persze nehéz elhinni, ha már egyszer behipnotizáltuk magunkat arra, hogy X meg Y megkérdőjelezhetetlenül zseni.
hoo-. üzente:
@ 2012. 02. 10. 10:04
Segond! (nem azért írtam, csak meglepődtem, abban a tudatban voltam, hogy észrevetted) :)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.